Egy gyönyörű szerelmes dal a Catch, ami furcsamód egyszerre kapcsolódik Rocky Balboához, az LSD-hez, a JFK reptérhez és Dredd bíróhoz, de vajon hogyan? Ennek fogunk ma utánajárni.
1987-ben a Kiss Me Kiss Me Kiss me albumon jelent meg ez a csodálatos, réveteg szerelmes dal, ami nem csak szépséges dallamával, de a szövegével is azonnal felhívja a figyelmet magára. A dal születésének a körülményeiről többféle magyarázat is keletkezett, amiket máris megosztok veletek.
Az együttes honlapján az alábbi szöveg volt olvasható 1997-ben:
In 1984 in nyc jfk airport whilst waiting to pass through immigration I met a girl who was the spitting image of 'Bunny'; her 'real' name was Anna; we talked very briefly... "Catch" is about this chance encounter... - Robert Smith
"1970-ben, amikor 10 éves voltam, leestem a biciklimről és súlyos agyrázkódást szenvedtem. Az ezt követő két évben szórványos, rövid, de intenzív hallucinációim voltak egy lányról, akit "Nyuszinak" neveztem el. 1972-ben repültem először. Pár perccel a felszállás után egy elég durva turbulenciába került a gép, ami miatt erős émelygéstől szenvedtem és hánytam, valamint hihetetlenül erős fejfájásom volt; a történtek után Nyuszi látogatásai abbamaradtak... 1984-ben a new york-i JFK reptéren, mialatt épp a határellenőrzésen mentem át, találkoztam egy lánnyal, aki kiköpött olyan volt, mint "Nyuszi". Az ő "igazi" neve Anna volt, és váltottunk pár szót. A Catch erről a véletlen találkozásról szól."
Nos, ez a kis történet akár igaz is lehetne, sőt, talán az is, részben, mindenesetre remek magyarázat a dalra, és nem utolsó sorban a sztori rendhagyó volta miatt még nem elhanyagolható marketing értékkel is bírhat.
Az Anna név felbukkan Mark Paytress 2003-ban kiadott könyvében is (Siouxsie and the Banshees, The Authorised Biography), bár éppen teljesen más kontextusban. A Banshees-es Steve Severin szerint (akivel Robert közösen dolgozott a The Glove névre keresztelt projekt eredményeként kiadott Blue Sunshine-on) Smith a drogot hívta így:
Robert has just discovered LSD [in 1982] which he decided to call “Anna” for some reason.
Robert épp felfedezte az LSD-t [1982-ben], amit valamilyen oknál fogva úgy döntött, hogy Annának fog hívni - Steve Severin
Talán ez az oka annak, hogy sokan úgy vélik, ez a dal - nem először fordulna ez elő - a drogokról szól. Végső soron akár így is értelmezhető a szöveg ("együtt" a droggal, betépve tölti az éjszakát, amit egy fájdalmas ébredés követ), és a pszichedelikusnak tűnő lemezborító is alátámaszthatná éppen ezt a verziót.
Egy harmadik, és talán a legvalószínűbb magyarázat szerint Robertet a Rocky 2 c. film indította és ihlette meg annyira, hogy végül megszületett ez a dal. A filmben van egy igen megható jelenet, amikor az alkalmi fűzfapoétává avanzsáló bokszoló Rocky a szülés során kómába esett feleségének írt versét olvassa fel annak ágyánál. A vers felolvasásával egy kétségbeesett kísérletet tesz a bunyós, hogy a feleségét segítse visszatérni a kómából. A jelenetet ide kattintva lehet megnézni.
Olvassuk el a filmben elhangzó verset:
| Remember when we was on ice skates, And I thought you were supposed to be great, But I kept giving you lip, And you kept trying to slip, So I could catch you. That was our first date, And after that, every day was great. So now I want you to know, That wherever you go, Atlantic City or in the snow, Don’t worry about a thing, Cause as long as I got this ring, I’ll always be there to catch you. |
Emlékszem, amikor korcsolyáztunk, És azt hittem úgy gondoltad ez nagyszerű, De én meg akartalak csókolni, És te folyton próbáltál elcsúszni, Így el tudtalak kapni. Ez volt az első randink, És utána minden nap nagyon jó volt. Tehát most azt akarom, hogy tudd, Hogy bárhová is mész, Atlantic City-be, vagy ki a hóba, Ne aggódj semmi miatt, Mert amíg ezt a gyűrűt hordom, Én mindig ott leszek, hogy elkapjalak. |
Ezt a versikét elolvasva rögtön könnyebben tudjuk értelmezni a dalban megjelenő "On those days when it felt like snow / Azokon a napokon, mikor úgy érződött, mintha havazna" sort, valamint a lány távolba, mennybe révedő tekintetét is, ami pontosan utalhat egy kómában fekvő betegre is, aki ebben az állapotában már csak emlékeztet korábbi önmagára.
A negyedik versszakot, Robertre oly jellemző módon, többféleképpen értelmezhetjük. A kemény, mégis puhának tűnő padlón töltött éjszaka és az azt követő fájó ébredés kaphat egészen banális értelmet is: Egy heves szerelmeskedés közben nem érezni a kényelmetlen körülményeket, azonban reggel ezzel szembesülünk; akár a szó fizikai értelmében, vagy akár úgy, hogy a lágyan, finoman kezdődő vagy kezdődni látszó kapcsolat reggel kiábrándító, fájdalmas véget ér. Másik értelmezésben ez a fájdalommal teli ébredés jelentheti a szembesülést a kómában fekvő lány valós állapotával is. Ezt a gondolatot folytatva szintén könnyedén értelmezhetővé válik az utolsó versszak is, melyben Robert a folytonos zuhanásról énekel - a lány mindig visszaesik a kómába, anélkül, hogy akár csak egy szót is válthatna vele.
És végül lássuk, hogy mi köze van ennek az egészhez Dredd bírónak?
A dal megjelenése után néhány évvel Stallone tudomására jutott - vagy éppen saját maga sejtette meg, ezt nem tudjuk -, hogy a Catch c. számot az ő korábbi filmbeli jelenete és verse inspirálta, így felkérte a The Cure-t, hogy írja meg a soron következő filmjéhez a betétdalt. Smith, aki mindig is rajongója volt Dredd bírónak (ami eredetileg egy brit képregény), haladéktalanul neki is látott a munkának. Ennek eredményeként született meg 1995-ben a Dredd Song.
A fenti lehetőségek a dal születésének a körülményeiről mind elfogadhatóak. A magam részéről én a Rocky-s változatot érzem a legvalószínűbbnek, és bár a képzeletbeli lányról, Nyusziról szóló sztori az együttes hivatalos honlapján volt egy ideig olvasható, azt a változatot én kb. annyira tartom hitelesnek, mint Robert periodikus nyilatkozatait az éppen mindig "hamarosan megjelenő" újabb albumukról, vagy éppen az évtizedek óta ígért szólóalbumáról.
Értékelés: a szöveg misztikussága és megfoghatatlansága, a gyönyörű dallam és a könnyed, romantikus klip, amivel teljes egységet alkot ez a dal, nálam 10/10-es osztályzatot érdemel.
|
Igen, tudom kire emlékeztetsz
Egy lányra, akit ismerni véltem
Igen, láttam őt, amikor az idő hidegebbre fordult
Azokon a napokon, mikor úgy érződött, mintha havazna
Sőt, tudod, azt hiszem, hogy ő is úgy bámult, mint te
Egyszerűen csak állt ott és bámészkodott
És a menny felé fordította a tekintetét
És úgy tett, mintha ott sem lettem volna
És a lány mindig visszazuhant
Az a lány mindig zuhant,
Számtalanszor,
És néha megpróbáltam elkapni őt
De még csak a nevét sem sikerült soha
És néha, mikor együtt töltöttük az éjszakát,
Csak úgy a földön hemperegve,
Emlékszem
Annak ellenére, hogy akkor azt puhának éreztem,
Mindig fájó tagokkal ébredtem
Sőt, tudod, azt hiszem, hogy ő is úgy mosolygott, mint te
Egyszerűen csak állt ott és mosolygott
És a tekintete egészen messzire kalandozott
És ott is maradt egy ideig
És emlékszem a lány mindig visszazuhant
Az a lány mindig zuhant,
Számtalanszor,
És néha megpróbáltam elkapni őt
De még csak a nevét sem sikerült soha
Igen, néha elkapni is megpróbáltam őt
De még csak a nevét sem sikerült soha
|
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.